Advanced Compatibility Engineering (ACE)

Az Advanced Compatibility Engineering, rövidítve ACE, az a név, amellyel a Honda azt a karosszériaszerkezeti tervezési filozófiát illeti, amely a járművei homlokütközés közbeni viselkedésének javítását célozza. Ahelyett, hogy minden autót pusztán a saját utasai védelmét szolgáló burokként kezelne, az ACE az ütközési kompatibilitás tágabb problémájával foglalkozik: azzal, hogy a jármű hogyan lép kölcsönhatásba azzal, amibe beleütközik, legyen az egy másik autó, egy rögzített tárgy vagy egy gyalogos. Ez a megközelítés a jármű önhordó karosszériájának elejébe épül be, nem pedig egy utólag felszerelt eszköz vagy elektronikus rendszer.

A központi gondolat az ütközési energia szabályozott elosztása. Homlokütközéskor a szerkezetbe érkező erőket úgy kell kezelni, hogy a lehető legkevesebb jusson el az utastérig. Az ACE ezt az autó elejében kialakított, összekapcsolt erőterelő pályák hálózatával éri el, amelyhez egy sokszög alakú fő keret és további elemek tartoznak, amelyek az ütközési energiát az utastér köré és attól elvezetik. Azzal, hogy a terhelést a szerkezet szélesebb területén osztja szét, és több pályára vezeti ahelyett, hogy egyetlen tartóba összpontosítaná, a kialakítás egyenletesebben nyeli el és oszlatja szét az energiát.

Az utasok számára a haszon az utastérig eljutó csúcsterhelések csökkenése, és ezzel együtt a bent ülőkre ható lassulás mérséklődése. Egy olyan szerkezet, amely fokozatosan és kiszámíthatóan gyűrődik be, lehetővé teszi, hogy a visszatartó rendszerek, a biztonsági övek és a légzsákok hosszabb és kíméletesebb idő alatt végezzék a dolgukat. A terhelés szétosztása abban is segít, hogy az utascella épsége megmaradjon, így a lábtérbe és az utastérbe való behatolás minimális szinten tartható, ami a súlyos homlokütközések túlélhetősége szempontjából kulcsfontosságú.

Ami az ACE-t megkülönbözteti a hagyományos ütközési tervezéstől, az a járművek közötti kompatibilitásra fordított kifejezett figyelem. Amikor egy magas, nehéz jármű egy alacsony, könnyűvel ütközik, a nehezebb jármű felgyűrheti a másik szerkezetét, a sérülést egy pontba sűrítve és veszélyeztetve annak utasait. Azzal, hogy az elülső szerkezetet úgy alakítja ki, hogy az megfelelő magasságokban kapcsolódjon és széles körben ossza el az erőket, az ACE célja, hogy a Honda járművei tisztességesebben lépjenek kölcsönhatásba egy ütközésben a partnerek széles körével, csökkentve a kisebb autókra gyakorolt agresszivitásukat, miközben továbbra is megvédik saját utasaikat.

A 2000-es évek közepén bevezetett, majd a Honda és az Acura modellek egymást követő generációin át finomított koncepció a szélesebb iparági elmozdulást tükrözi a pusztán önvédő tervezéstől az olyan szerkezetek felé, amelyek jól teljesítenek az úton ténylegesen előforduló, sokféle jármű valós keverékében. Szerkezeti elemként némán és folyamatosan működik, semmiféle karbantartást nem igényel, és nincs rajta semmi, amit a sofőr láthatna vagy állíthatna, mégis ez áll számos Honda modell erős homlokütközési értékelése mögött. Leginkább a jármű teljes passzív biztonsági kialakításának egyik elemeként érdemes felfogni, amely a visszatartó rendszerekkel és bármely korszerű autóba beépített hagyományos gyűrődési zónákkal együtt fejti ki hatását.