Fékpadi lóerő (bhp)

A fékpadi lóerő a motor főtengelyén leadott teljesítményt méri, azelőtt, hogy ebből a teljesítményből bármennyit is elnyelne a sebességváltó, a hajtótengely vagy a segédberendezések. A kifejezés a próbapadi tesztelés korából származik, amikor a motor leadott teljesítményét úgy mérték, hogy a kimenő tengelyre mechanikus féket alkalmaztak, és rögzítették azt az erőt, amely adott fordulatszámon a tengely megtartásához kellett. Ez a fékezéses elrendezés adta a mértékegység nevét, és ez maradt a járművek műszaki adatlapján szereplő fő szám, mivel a motor nyers teljesítményét képviseli, nem pedig azt, ami végül az útra jut.

A mérés egy fékpadon történik, amely egy olyan berendezés, amely szabályozott ellenállással terheli a forgó főtengelyt, miközben érzékelők rögzítik a fordulatszámot és a szembefordításhoz szükséges nyomatékot. A teljesítmény egyszerűen a nyomaték és a fordulatszám szorzata, ezért egy fékpadi mérés végigfuttatja a motort a teljes fordulatszám-tartományon, és ábrázolja, hogyan emelkedik, éri el csúcsát és csökken a leadott teljesítmény. Mivel a motort önmagában tesztelik, a kapott görbe az égés, a légellátás, a vezérlés és a feltöltés hozzájárulását tükrözi, anélkül hogy a fogaskerekek, kuplungok vagy a véghajtás súrlódási vesztesége hígítaná a kerekeknél megjelenő értéket.

A főtengely-teljesítmény és a kerékteljesítmény közötti különbség azért számít, mert egy valódi hajtáslánc mindig veszít némi energiát a súrlódásra és a légellenállásra. Mire a nyomaték áthalad a sebességváltón, a differenciálművön és a csapágyakon, talán tizenöt-húsz százalék már hőként elveszett, ezért egy görgős fékpad, amely a kerekeknél méri a teljesítményt, érezhetően alacsonyabb értéket mutat, mint a műszaki adatlapon szereplő fékpadi szám. A fékpadi lóerő megadása így következetes, megismételhető viszonyítási alapot ad, amely független attól, hogy egy adott autó milyen áttételezésű, vagy hogy mennyire hatékony az erőátvitele.

A hétköznapi beszédben a fékpadi lóerőt és a lóerőt felcserélhetően használják, és a legtöbb vásárló számára a különbség elméleti jellegű. Szigorúan véve több eltérő lóerő-meghatározás létezik, köztük az Európában széles körben használt metrikus PS, ahol egy PS nagyjából 0,986 bhp-nek felel meg, és az értékek az SI-rendszer szerint kilowattban is kifejezhetők, ahol egy bhp körülbelül 0,746 kW. A különböző piacokon a gyártók azt a mértékegységet adhatják meg, amely az adott helyen szokásos, így az éles szemű olvasó néha ugyanazt a motort két, kissé eltérő számmal találja leírva.

Egy teljesítményérték önmagában csak a történet egy részét meséli el. Ugyanaz a 150 bhp egy könnyű ferdehátúban fürgének, egy nehéz kombiban pedig erőtlennek hat, ezért a rajongók a teljesítményt a teljesítmény/tömeg arány alapján ítélik meg, nem a fő szám alapján. A fékpadi lóerő ráadásul a csúcsteljesítményt egyetlen fordulatszámon írja le, így semmit nem árul el arról, hogyan adja le a motor az erejét a fordulatszám-tartomány alsó részén; erre a nyomaték és a teljesítménygörbe alakja a beszédesebb iránymutató arról, hogyan viselkedik valójában egy autó a mindennapi vezetésben.