CHAdeMO

A CHAdeMO az egyik legkorábbi DC-gyorstöltési szabvány, amelyet Japánban fejlesztettek ki, és japán autógyártók, valamint közműcégek karoltak fel egy olyan időszakban, amikor a tömegpiaci elektromos autók gyorstöltése még újdonságnak számított. A szokatlan név egy japán kifejezés rövidítése, amely nagyjából annyit tesz, „mit szólnál egy csésze teához”, játékos utalásként arra, hogy egy gyorstöltés körülbelül annyi ideig tart, mint egy teázásnyi szünet. Úttörőként a CHAdeMO segített megteremteni magát az alapgondolatot, hogy egy elektromos autót út közben gyorsan fel lehet tölteni, nem csak éjszaka, lassan.

A szabvány külön DC-csatlakozót használ, amely teljesen elkülönül az autó AC-töltőaljzatától, és ez az egyik jellegzetessége. Míg a későbbi rendszerek az AC- és DC-töltést egyetlen aljzatba igyekeztek egyesíteni, egy CHAdeMO-val felszerelt autó két különálló aljzatot hordoz. A töltő és az autó közötti kommunikációt CAN-busz protokoll bonyolítja, amelyen keresztül a kettő egyezteti a töltési paramétereket, és biztonsági okból felügyeli a folyamatot. A korai CHAdeMO-telepítések jellemzően mintegy 50 kilowattig adtak le teljesítményt, ami a maga idejében lenyűgöző volt, mai mércével mérve viszont szerény, a specifikáció későbbi változatai pedig jelentősen megemelték az elméleti felső határt.

A CHAdeMO szorosan összefonódott a japán elektromos autók egy nemzedékével, leghíresebben a Nissan Leaffel, amely sok éven át a világ egyik legkelendőbb elektromos autója volt, és gyártásának nagy részében ezt a csatlakozót viselte. Az autók e bázisa és az őket kiszolgáló nyilvános töltők révén a CHAdeMO a 2010-es évek elején érdemi jelenléttel bírt Európában és Észak-Amerikában is, miközben a szélesebb iparág már más megoldások köré kezdett szerveződni.

A CHAdeMO egyik maradandó hozzájárulása az volt, hogy korán felkarolta a kétirányú energiaáramlást. A szabvány a rivális csatlakozóknál jóval korábban támogatta a vehicle-to-grid funkciót, lehetővé téve, hogy kompatibilis autók és töltők energiát tápláljanak vissza egy otthonba vagy a hálózatba, és ezen a téren ma is meghatározó. Ennek az úttörő szerepnek köszönhetően a CHAdeMO-t gyakran emlegetik a vehicle-to-grid technológiáról szóló vitákban, még akkor is, ha hagyományos töltési jelentősége megfakult.

Japánon kívül a CHAdeMO-t nagyrészt felváltotta a CCS, Észak-Amerikában pedig egyre inkább a NACS, ahogy a gyártók az AC- és DC-töltést egyesítő csatlakozók köré szabványosodtak. Számos újabb japán modell maga is áttért a CCS-re az exportpiacokon. Ennek eredménye a CHAdeMO nyilvános infrastruktúrájának lassú visszaszorulása Japánon kívül, ahol pedig erősebb támogatottságot tart fenn, a régebbi CHAdeMO-autók tulajdonosai pedig egyre inkább adapterekre vagy a kompatibilis töltők zsugorodó hálózatára szorulnak. Ma leginkább fontos korai szabványként érdemes rá tekinteni, amelynek műszaki szerepét a CCS-en és a NACS-on keresztüli DC-gyorstöltés vette át.