CO2-kibocsátás

A szén-dioxid-kibocsátás azt írja le, mennyit bocsát ki egy jármű ebből a gázból minden megtett kilométeren, grammban kifejezve. A katalizátor által kezelt szennyezőanyagokkal ellentétben a szén-dioxid a hagyományos értelemben nem mérgező; ez a legfontosabb üvegházhatású gáz, és a jármű klímára gyakorolt hatásának fő összetevője. Ez az érték a világ nagy részén az autók egyik legmeghatározóbb adatává vált, amely befolyásolja az adózást, a gyártói stratégiát és a vásárlói döntéseket.

A szén-dioxid-kibocsátás meghatározó jellemzője, hogy egyenesen arányos az elégetett üzemanyag mennyiségével. Bármely szénhidrogén-alapú üzemanyag égése elkerülhetetlen végtermékként szén-dioxidot termel, így minél több benzint vagy gázolajat fogyaszt egy motor, annál többet bocsát ki, rögzített kémiai összefüggés szerint. Egy liter benzin elégetése nagyjából 2,3 kilogramm szén-dioxidot szabadít fel, egy liter gázolajé pedig körülbelül 2,6 kilogrammot, mert a gázolaj sűrűbb és szénben gazdagabb. Ez azt jelenti, hogy a kibocsátási érték lényegében az üzemanyag-fogyasztás másik kifejezési módja, és a kettő együtt mozog.

Mivel a kapcsolat kémiai, nem pedig mechanikai jellegű, a szén-dioxid semmilyen utókezelő eszközzel nem távolítható el. Nincs olyan szűrő vagy katalizátor, amely kivonhatná a kipufogógázból, mivel az üzemanyagban lévő szénnek oxidálódás után valahová kerülnie kell. A szén-dioxid csökkentésének egyetlen módja, hogy kevesebb üzemanyagot égetünk el – könnyebb járművekkel, hatékonyabb motorokkal, hibridizációval vagy kisebb lökettérfogattal –, vagy hogy kevesebb fosszilis szenet tartalmazó üzemanyagra váltunk. Ez a szén-dioxid és az olyan szennyezőanyagok, mint a nitrogén-oxidok közötti alapvető különbség, mert utóbbiak az égés után kémiailag semlegesíthetők.

Az új autókra megadott értékeket szabványosított laboratóriumi eljárásokkal mérik, jelenleg a Worldwide Harmonised Light Vehicles Test Procedure, azaz a WLTP szerint, amely a régebbi és optimistább NEDC ciklust váltotta fel. A WLTP egy meghatározott sebesség- és terhelési sorozatnak veti alá az autót, amelyet úgy terveztek, hogy közelebb álljon a valós vezetéshez, és ismételhető értéket ad, amely lehetővé teszi a különböző modellek azonos alapon történő összehasonlítását. A valós kibocsátás továbbra is változik a vezetési stílussal, a terheléssel és a körülményekkel, de a tesztérték szolgál hivatalos viszonyítási alapként a szabályozáshoz és a címkézéshez.

Ez a hivatalos érték valódi pénzügyi és szabályozási súllyal bír. Számos ország a járműadót közvetlenül a szén-dioxid-kibocsátáshoz köti, így a tisztább autó alacsonyabb adót von maga után, a gyártóknak pedig flottaszintű átlagcélokat kell teljesíteniük, amelyek súlyosan büntetik őket, ha a teljes kínálatuk átlagosan meghaladja a megadott gramm/kilométer határértéket. Ezek a nyomások felgyorsították a hibrid és elektromos hajtásláncok elterjedését, hiszen egy tisztán akkumulátoros elektromos autó a kipufogónál egyáltalán nem bocsát ki szén-dioxidot, ami teljesen átalakítja a kibocsátási számítást.