Az elektromos autó fogyasztása azt írja le, mennyi elektromos energiát használ fel a jármű egy adott távolság megtételéhez, és ez a benzines vagy dízelautó üzemanyag-fogyasztásának elektromos megfelelője. Európában leggyakrabban kilowattórában 100 kilométerenként (kWh/100 km) vagy wattórában kilométerenként (Wh/km) adják meg, az Egyesült Államokban pedig mérföld/kWh vagy az MPGe megfelelő formájában. Lényeges, hogy az alacsonyabb kWh/100 km érték hatékonyabb autót jelez, ugyanúgy, ahogy a kevesebb liter/100 km takarékosabb belső égésű motort jelez. Egy jellemző mai elektromos autó vegyes közlekedésben nagyjából 15 és 22 kWh/100 km között fogyaszt.
Ez a mutató azért létezik, mert az energiahatékonyság, nem pusztán az akkumulátor mérete határozza meg, milyen messzire jut el az autó, és mennyibe kerül az üzemeltetése. Két azonos akkumulátorral szerelt autó nagyon eltérő hatótávot nyújthat, ha az egyik jelentősen hatékonyabb, és az üzemeltetési költség ezt közvetlenül követi: adott áramár mellett egy 16 kWh/100 km fogyasztású autó kilométerenként nagyjából harmadával olcsóbban közlekedik, mint egy 24 kWh/100 km fogyasztású. A hatékonyság tehát összeköti az akkumulátor elvont kapacitását azzal a két dologgal, ami a tulajdonosokat valóban érdekli: a valós hatótávval és az egyes utak költségével.
Több fizikai tényező is rossz irányba tolja a hatékonyságot. A sebesség a legmeghatározóbb, mivel a légellenállás a sebesség négyzetével arányosan nő, így a tartós autópályás haladás kilométerenként jóval több energiát fogyaszt, mint a városi közlekedés, ami éppen ellentétes a benzines autó viselkedésével. A hideg időjárás a következő legnagyobb energiafaló: az utastér fűtése és az akkumulátor üzemi hőmérsékleten tartása egyaránt áramot von el, miközben maga a kémia is vonakodóbbá válik a hidegben. A jármű tömege, a gördülési ellenállás, a nagy kerekek, valamint a magas vagy szögletes karosszéria mind hozzáteszi a magáét, ezért az aerodinamika és a tömegcsökkentés központi kérdés az elektromos autók mérnökei számára.
A gyártók több fronton támadják a problémát. Az áramvonalas, alacsony légellenállási együtthatójú karosszéria, a kis gördülési ellenállású gumiabroncsok, a könnyű felépítés, valamint a nagy hatásfokú motorok és inverterek mind segítenek. A mindennapi hatékonyság szempontjából az egyik leghatásosabb megoldás a hőszivattyú, amely a környezeti hő áthelyezésével fűti az utasteret, ahelyett hogy ellenállásos elemben égetné el az áramot, ezzel drámaian csökkentve a téli energiaveszteséget és megóvva a hideg időben elérhető hatótávot.
A vásárlók számára a fogyasztást az akkumulátor kapacitása és a hatótáv mellett, nem pedig azok helyett érdemes értelmezni. Egy nagy akkumulátor elfedheti az autó nagy fogyasztását, és a tömeg, a költség és a töltési idő árán hosszú hatótávot nyújt, míg egy hatékony autó kisebb, olcsóbb és könnyebb csomagból ér el versenyképes hatótávot. A megadott kWh/100 km érték összehasonlítása a legtisztább módja annak, hogy megítélhető legyen, milyen jól alakítja át egy adott elektromos autó a tárolt energiáját távolsággá, és hogyan viselkedik majd nagy sebességnél és télen.
- Távonkénti energiafelhasználás, pl. kWh/100 km (a kevesebb a jobb)
- Egyszerre határozza meg az üzemköltséget és a valós hatótávot
- Rontja a sebesség, a hideg, a tömeg és a rossz aerodinamika
- A hőszivattyú javítja a hideg időben mért hatékonyságot