Üzemanyag-fogyasztás

Az üzemanyag-fogyasztás azt fejezi ki, mennyi üzemanyagot éget el egy jármű adott távolság megtételéhez, és ez a legfontosabb mérőszáma annak, mennyire gazdaságos egy autó fenntartása. A tulajdonos számára közvetlenül a közlekedés költségét jelenti, a társadalom szintjén pedig a szén-dioxid-kibocsátáshoz és az energiafelhasználáshoz kapcsolódik. Mivel a teljes jármű hatékonyságát tükrözi – egyszerre a motorét, a sebességváltóét, az aerodinamikáét, a tömegét és a gördülési ellenállását –, sokkal beszédesebb valós érték, mint bármelyik önmagában vett műszaki adat.

A fogyasztást piactól függően kétféleképpen szokás megadni. A világ nagy részén a 100 kilométerre eső liter (L/100 km) a bevett mérték, ahol az alacsonyabb szám a jobb, hiszen rögzített távolságon kevesebb elégetett üzemanyagot jelent. Nagy-Britannia és az Egyesült Államok hagyományosan a gallononként megtett mérföldet (mpg) használja, ahol a magasabb szám a kedvezőbb, ám a brit birodalmi gallon nagyobb az amerikainál, így a kétféle mpg-érték nem váltható át közvetlenül egymásba. Mindkét konvenció ugyanazt az alapösszefüggést írja le a felhasznált üzemanyag és a megtett távolság között.

A fogyasztást a jármű állandó jellemzői és a változó vezetési körülmények együttese határozza meg. A nagyobb tömeg, a nagyobb vagy kevésbé hatékony motor, a rossz aerodinamika, az alulfújt gumiabroncs és a magas teljesítményre hangolás mind növeli a fogyasztást. Ugyanígy hat a vezetési stílus is: az erőteljes gyorsítás, a magas autópálya-tempó, a gyakori megállás, a rövid, hidegindításos utak, a nehéz rakomány és a klímaberendezés használata egyaránt felfelé tolja az értékeket. A legjobb eredményt az egyenletes, mérsékelt vezetés adja meleg időben.

A hivatalos fogyasztási adatokat szabványosított laboratóriumi vizsgálati eljárással mérik, hogy a különböző modellek azonos alapon legyenek összehasonlíthatók. A jelenleg érvényes európai eljárás a WLTP (Worldwide Harmonised Light Vehicles Test Procedure), amely felváltotta a korábbi, közismerten optimista NEDC-ciklust. A WLTP-értékek élethűbbek, ám a különbség óhatatlanul megmarad: a valós fogyasztás szinte mindig rosszabb a tanúsított adatnál, mert a hétköznapi közlekedés ritkán felel meg a kontrollált vizsgálati körülményeknek. A hivatalos számokat tehát inkább összehasonlítási viszonyítási pontként érdemes kezelni, semmint ígéretként.

Lényeges, hogy az üzemanyag-fogyasztás együtt mozog a szén-dioxid-kibocsátással. Egy liter benzin vagy gázolaj elégetése meghatározott mennyiségű CO2-t termel – nagyjából 2,3 kg-ot benzinnél és 2,6 kg-ot gázolajnál –, így a felhasznált üzemanyag mennyisége közvetlenül megszabja a kibocsátott CO2 mennyiségét. Ezért elválaszthatatlan egymástól a gazdaságosság és a környezeti hatás, és ezért bünteti a CO2-alapú adóztatás ténylegesen a sokat fogyasztó autókat.

Az üzemanyag-fogyasztás több kapcsolódó fogalom középpontjában áll. Az L/100 km és az mpg mértékegységében fejezzük ki, fizikailag összekapcsolódik a CO2-kibocsátással, és hivatalosan a WLTP-eljárás tanúsítja, amely meghatározza, hogyan vezetik le az autó adatlapján szereplő kiemelt értékeket.