A liter per száz kilométer az üzemanyag-fogyasztás bevett metrikus mértékegysége, amely megadja, hány liter üzemanyagra van szükség egy rögzített, száz kilométeres távolság megtételéhez. Ez az az érték, amely a hivatalos dokumentumokon, az értékesítési anyagokon és a fedélzeti számítógépeken szerepel Európa-szerte és a világ legnagyobb részén, és ez áll annak a középpontjában, ahogyan a vásárlók összevetik az egyes autók üzemeltetési költségét. Logikája a fogyasztásé: arra a kérdésre válaszol, mennyi üzemanyagot nyel el egy adott út.
A mértékegység lényegében a régebbi gazdaságossági mutatók fordítottja. Mivel egy adott távolsághoz felhasznált üzemanyagot számol, nem pedig egységnyi üzemanyaggal megtett távolságot, az alacsonyabb szám a jobb — az 5 liter/100 km fogyasztású autó takarékosabb a 8 literesnél. Ez homlokegyenest ellentétes a Nagy-Britanniában és Észak-Amerikában ismert mérföld/gallon felfogással, ahol a magasabb szám jelzi a jobb hatékonyságot, így a két rendszer egymással ellentétes irányba mozog. Az átváltás közöttük nem egyszerű, lineáris átskálázás, mivel az egyik a távolságot osztja az üzemanyaggal, a másik az üzemanyagot a távolsággal, ezért csak a reciprokukon keresztül feleltethetők meg egymásnak.
A liter/100 km érték egyik gyakorlati előnye, hogy egyszerű, összegezhető módon skálázódik. Mivel a fogyasztást a távolsághoz viszonyítva fejezi ki, bármely út üzemanyag-szükséglete úgy adódik, hogy a fogyasztási értéket megszorozzuk a megtett száz kilométeres egységek számával, a vegyes közlekedés fogyasztása pedig értelmesen átlagolható. Ettől a mutató könnyen pénzre fordítható: az üzemanyag árával megszorozva világos száz kilométerenkénti költséget ad, ezért is olyan hasznos a tervezéshez és ahhoz, hogy egy modell teljes élettartamra vetített költségét egy másikéval összemérjük.
Az érték szoros kapcsolatban áll az autó szén-dioxid-kibocsátásával is. Adott üzemanyag esetén minden elégetett liter nagyjából állandó tömegű szén-dioxidot bocsát ki, így a liter/100 km fogyasztás szinte közvetlenül átszámítható kilométerenkénti grammnyi szén-dioxiddá, vagyis arra a mutatóra, amelyen a gépjárműadózás és a kibocsátási szabályozás nagy része alapul. A benzin és a dízel némileg eltér literenkénti energiatartalmában és széntartalmában, ezért a két üzemanyag literről literre nem hasonlítható össze közvetlenül, de egy-egy üzemanyagon belül a fogyasztás és a kibocsátás közötti kapcsolat szoros.
A megadott fogyasztási értékeket szabványosított laboratóriumi mérési ciklusokban állítják elő, hogy a különböző autókat azonos feltételek mellett lehessen összevetni. A jelenlegi európai szabvány a Worldwide Harmonised Light Vehicle Test Procedure, azaz a WLTP, amelyet azért vezettek be, hogy a valós használatot jobban megközelítő értékeket adjon, mint az általa felváltott, közismerten optimista NEDC-ciklus. Ennek ellenére a hivatalos értékek továbbra is idealizáltak, a tényleges fogyasztás pedig változik a vezetési stílussal, a terheléssel, a terepviszonyokkal, az időjárással és a forgalommal. Ezt szem előtt tartva a liter/100 km marad a legvilágosabb egyetlen mérce arra, mennyit fogyaszt egy autó, és mennyibe kerül az üzemeltetése.
- A 100 km megtételéhez felhasznált üzemanyag literben
- A bevett gazdaságossági egység az angolszász országokon kívül
- Az alacsonyabb a jobb — a mérföld/gallon ellentéte
- Lineárisan skálázódik; közvetlenül kapcsolódik a költséghez és a CO2-höz