Nyomaték

A nyomaték a motor forgató, csavaró erőkifejtésének mértéke – az az erő, amely valójában megforgatja a főtengelyt, és a sebességváltón meg a véghajtáson keresztül a kerekeket. Míg a teljesítmény azt írja le, milyen ütemben végződik a munka, a nyomaték az adott pillanatban rendelkezésre álló erő nagyságát fejezi ki. Köznapi értelemben ezt érzékeli a vezető húzóerőként: azt, milyen könnyen gyorsul az autó álló helyzetből, vontat terhet emelkedőn felfelé, vagy lendül előre előzésnél anélkül, hogy vissza kellene kapcsolni. Az a motor, amely alacsony fordulaton erős nyomatékot ad le, izmosnak és nyugodtnak hat, mert bőséges erő áll készenlétben, mielőtt a motort meg kellene dolgoztatni.

Mechanikailag a nyomatékot az égési nyomás hozza létre, amely lefelé nyomja a dugattyúkat a hengerben, és ez a lineáris erő a forgattyúkar karján keresztül – a hajtórúd csapja és a főtengely tengelye közötti merőleges távolságon – hat a főtengelyre. A hosszabb löket vagy a nagyobb hengernyomás ezért általában több nyomatékot eredményez, ezért becsülik a hosszú löketű és a kényszertöltött motorokat a húzóerejükért. A szabványos mértékegység a newtonméter (Nm); az angolszász megfelelője a font-láb (lb-ft), nagyjából 1,356 Nm jut egy lb-ft-ra. Egy korszerű, 2,0 literes turbódízel jellemzően 320 és 400 Nm közötti nyomatékot fejt ki, míg egy nagy teljesítményű V8 meghaladhatja a 700 Nm-t.

A nyomaték és a teljesítmény viszonya nem homályos, hanem pontos: a teljesítmény egyenlő a nyomaték és a fordulatszám szorzatával. Gyakorlati mértékegységekben a teljesítmény kilowattban körülbelül a newtonméterben mért nyomaték és a fordulat/perc szorzata, osztva 9550-nel. Ezért képes egy nagyon gyorsan pörgő kis motor felérni egy nagy, lomha motor teljesítményével, amely alacsony fordulaton sokkal több nyomatékot ad le. A gyártók egyaránt megadnak egy csúcsnyomatéki értéket, valamint a fordulatszámot vagy fordulattartományt, ahol az fellép; egy lapos, széles nyomatékgörbe, amely alacsony fordulattól kitart, az úton általában hasznosabb, mint egy magas, de keskeny csúcs.

A nyomatékleadás jobban formálja az autó jellemét bármely egyetlen kiemelt számnál. A szívó benzinmotorok jellemzően fokozatosan építik fel a nyomatékot, és viszonylag magas fordulaton érik el a csúcsot, jutalmazva a pörgetést. A turbófeltöltős motorok, kiváltképp a dízelek, már alapjárat fölött erős nyomatéklökést fejtenek ki, fáradságmentes középtartományi rugalmasságot adva, ám olykor szögletesebb leadással. Az elektromos motorok megint mások: a maximális nyomatékot már nulla fordulaton produkálják, ami az elektromos autók azonnali, folyamatos lendületét adja.

A motor nyomatéka azonban csak a történet egyik fele, mert a sebességváltó felsokszorozza azt. Egy rövid első fokozat és egy számszerűen magas véghajtás a végsebességet cseréli el a kerekeken jelentősen megnövelt nyomatékért, így képes egy szerény teljesítményű jármű is nehéz terhet vontatni vagy meredeket megmászni. Ha a nyomatékot a lóerővel, a fékteljesítménnyel és a teljesítmény-tömeg aránnyal együtt értjük, sokkal hűbb képet kapunk arról, hogyan fog valójában viselkedni és teljesíteni egy autó, mint bármely egyetlen érték alapján.