Nyomtáv

A nyomtáv az azonos tengelyen lévő két kerék középvonala közötti, a jármű keresztirányában mért távolság. A keréknyomtáv hétköznapi, rövidebb elnevezése, és a két kifejezés pontosan ugyanazt a méretet jelöli. Ha egy autónak két tengelye van, akkor két nyomtávértéke is van, egy első és egy hátsó nyomtáv, amelyet az adott tengely kerekeinek felfekvési pontja vagy középvonala között mérnek. Ez a méret alapvetően meghatározza, hogyan áll a jármű az úton, és azon geometriai értékek közé tartozik, amelyeket a mérnökök a tervezés korai szakaszában rögzítenek, mert az autó viselkedésének jelentős része ebből fakad.

Az értéket a kerekek, nem pedig a karosszéria között mérik, ami megkülönbözteti a teljes szélességtől; a karosszéria mindig túlnyúlik a kerekeken, így a nyomtáv minden esetben a kettő közül a kisebb. Mivel a kerekek helyzetétől függ, a nyomtávot befolyásolja a kerékbeállás (ET) és a felszerelt felni és gumi szélessége is, így a más beállású utángyártott felnik vagy a felcsavarozott nyomtávszélesítők megváltoztatják. A felfüggesztés geometriája szintén kismértékben módosíthatja a tényleges nyomtávot a kerekek be- és kirugózása során.

A nyomtáv azért fontos, mert ez határozza meg azt az oldalirányú alapot, amelyen a jármű tömege megtámaszkodik. A szélesebb nyomtáv távolabb helyezi egymástól a kerekeket, ami ellenáll a kanyarodáskor fellépő terhelésátrendeződésnek, így csökkenti a karosszéria dőlését, javítja a tapadást és a stabilitást. Megemeli azt a sebességet, amelynél az autó megcsúszik vagy — szélsőséges esetben — megemeli egyik kerekét, és magabiztosabb, jobban az úthoz tapadó érzetet kölcsönöz a kanyarokban. Ezért kapnak a sportautók a magasságukhoz képest jellemzően bőven széles nyomtávot, amelyet olykor kidomborodó sárvédők is hangsúlyoznak, és ezért érződik billenékenyebbnek egy magas, keskeny nyomtávú jármű.

Az első és a hátsó nyomtáv gyakran nem azonos, és ez az eltérés szándékos hangolási eszköz, nem pedig véletlen. Azzal, hogy az egyik nyomtávot kissé szélesebbre veszik a másiknál, a mérnökök beállítják a tapadás első-hátsó egyensúlyát, és ezzel befolyásolják, hogy az autó a határhelyzetben inkább alulkormányzottá vagy túlkormányzottá válik-e. A viszonylag szélesebb hátsó nyomtáv például stabilitást adhat gyorsításkor, miközben az első és hátsó értékeket a rugómerevséggel, a stabilizátorokkal és a gumiméretekkel együtt választják meg a kívánt menettulajdonságok elérése érdekében.

Fogalomként a nyomtávot a leghasznosabb a tengelytáv párjaként felfogni: a tengelytáv hosszanti irányban fut a tengelyek között, míg a nyomtáv keresztirányban a tengely kerekei között, és együtt határozzák meg azt a téglalap alakú állást, amelyen az autó áll. A hosszú tengelytáv az egyenes menetstabilitást és a komfortot segíti, a széles nyomtáv a kanyarstabilitást, a kettő aránya pedig az összbenyomást alakítja. Az adatlapot olvasva a nyomtáv és a keréktávolság felcserélhetőnek tekintendő, és érdemes a teljes szélességgel és a tengelytávval együtt értelmezni, hogy felrajzolható legyen, miként áll a jármű az úton.