Fordulókör

A fordulókör azt fejezi ki, milyen szűk helyen forgatható meg egy jármű, és annak a legkisebb körnek az átmérőjeként határozható meg, amelyet az autó leír, amikor a kormányt teljes ütközésig elforgatva tartják. Ez az egyetlen leghasznosabb érték annak megítéléséhez, miként boldogul az autó a többszintes parkolóházakban, a keskeny vidéki utakon, a hárompontos megfordulásnál és a szűk parkolóhelyekre tolatáskor. A kisebb szám fürgébb, könnyebben kezelhető járművet jelent, az értékek pedig jellemzően egy városi autó esetében nagyjából 10 métertől egy nagy limuzin vagy SUV 12 méteres vagy annál nagyobb értékéig terjednek.

Általában két mérőszámot adnak meg. A szegélytől szegélyig mért fordulókör a külső első gumiabroncs által súrolt pályát tükrözi, és ez a kisebb érték, míg a faltól falig mért érték hozzáadja az első karosszéria kerekeken túlnyúló részét, ezért nagyobb. A különbség a gyakorlatban is számít, mert egy szűk résen átpréselődve nem a gumi, hanem a lökhárító első sarka ütközik akadályba.

Geometriailag a fordulókört elsősorban a tengelytáv és a első kerekek által elérhető legnagyobb kormányzási szög határozza meg. A hosszú tengelytáv arra kényszeríti a hátsó kerekeket, hogy nagy ívet írjanak le, megnagyobbítva a kört, ezért érződnek nehézkesnek a limuzinok és a hosszú tengelytávú kombik. A nagyobb kormányzási elfordulás zsugorítja a kört, ám a rendelkezésre álló szöget korlátozza, hogy a kerekek meddig fordulhatnak el, mielőtt nekiütköznének a felfüggesztésnek, a sárvédőívnek vagy a féltengelycsuklóknak — ez a megkötés különösen szembetűnő az elsőkerék-hajtású autóknál, ahol a féltengelyek gyakorlati felső határt szabnak.

A mérnökök több módszerrel javítják az értéket. Segít a hajtáslánc gondos elrendezése, a keskenyebb gumi és az átdolgozott sárvédőív-térköz. A nagyobb és drágább járműveken a hátsókerék-kormányzás kínál látványos megoldást: alacsony sebességnél a hátsó kerekek az elsőkkel ellentétes irányba kormányoznak, ezzel gyakorlatilag lerövidítik a működő tengelytávot, és lehetővé teszik, hogy egy hosszú luxusautó két kategóriával kisebb modellhez hasonló szűk körben forduljon meg.

Érdemes megjegyezni, hogy a fordulókör egy lépésben, kúszó tempóban végzett manővert ír le, és semmit nem árul el a nagy sebességű fürgeségről, amely a nyomtávtól, a felfüggesztéstől és a tömegeloszlástól függ. A kis fordulókörű autó nem feltétlenül fürge egy kanyarsorozatban, és fordítva.

Az érték szorosan összefügg a tengelytávval, amely a meghatározó tényezője, valamint a négykerék-kormányzással, azzal a technológiával, amelyet leggyakrabban a nagy, hosszú tengelytávú karosszériával járó fordulékonysági hátrány leküzdésére vetnek be.